A Héraklész Program munkatársai indulás óta sportáganként összerendezve gyűjtik a programban támogatott sportolók nemzetközi eredményeit. Az éves kimutatások, beszámolók készítésekor ezek az összesítések is alapjául szolgálnak a program egész éves értékeléséhez.
Az egyes években elért 1-8. helyezéseket mutatja be a 1. számú táblázat. Ez a táblázat az Európa-bajnokságokon és a világbajnokságokon elért pontszerző helyezések számát mutatja be.
A táblázat mellett plasztikus formában mutatja az eredmények változását a 1. számú diagram is.
Az egyes sportágak nemzetközi versenyei meghatározott időszakonként követik egymást (1,2 illetve 4 éves ciklusokban), ezért is jellemző a „hullámzó” teljesítménygörbe az összesített helyezési számra. A Nemzeti Sport Intézet munkatársai folyamatosan térképezik fel és regisztrálják a sportágak nemzetközi versenyeinek változásait – pontosabbá téve ezzel is a kimutatásokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy sok esetben ezek a változások nehezen követhetőek, bizonyos sportágakban a nemzetközi szövetségek évről-évre változtatják a versenyző korosztályokat, a megrendezésre kerülő versenyeket.
A következőkben a támogatott egyéni sportágak eredményességi görbéjét mutatjuk be 2003-tól kezdve egészen 2010-ig.
A 2011-es szegedi kajak-kenu világbajnokságon több volt és jelenleg is a Héraklész programban támogatott sportoló indult. Ha a 2. számú diagramra tekintünk, láthatjuk, hogy a sportág egyre jobban szerepel a korosztályos Európa-, és világbajnokságokon. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a Csillag program (U23-as korosztály) indulásával (2006-ban) újabb nemzetközi versenyek eredményei kerültek rögzítésre, de ez nem befolyásolja azt a megállapítást, miszerint a kajak-kenu sportág utánpótlása kiválóan teljesít minden korosztályban, minden szakágban.
A kajak-kenu éves eredményességéhez csak néhány sportág tud felzárkózni, azonban az eredmények összehasonlításakor rögzíteni kell, hogy:
- a sportágak által felölelt korosztályok nem minden esetben egyeznek, vannak sportágak, ahol négy korosztály is szerepel a Héraklész programban;
- a nemzetközi versenyek ciklikussága a sportágak vetületében jelentős eltéréseket mutatnak;
- még nagyobb eltérések vannak a megrendezésre kerülő versenyszámokban.
A megszerezett 1-8 helyezések számát mindezek függvényében érdemes megvizsgálni.
Vívás, mint tradicionális magyar sportág a felnőttek között folyamatosan veszít eredményességéből, a megjelenő új nemzetek (mint pl. USA), nemcsak utolérték a mezőnyt, hanem meg is előzték – gondoljunk csak a pekingi olimpia női kard versenyszámára. Szerencsére az utánpótlás korú sportolók tartják vezető helyüket a nemzetközi mezőnyben, az elmúlt 3 évben több mint 120 helyezést gyűjtöttek be, Héraklész sportolóink pedig fiatal koruk ellenére már a felnőttek között is sikeresek – gondoljunk Szilágyi Áronra, Iliasz Nikolaszra.
A versenyek ciklikusságára az egyik legjobb példa az úszás, ez jól megfigyelhető az eredményességi görbén. A sportágra jellemző, hogy a tinédzser korú sportolók már a felnőttek között is elindulnak és előfordul, hogy a korosztályos valamint a felnőtt versenyre való formaidőzítés nem megoldható. Miképpen a szakmai vezetők is rámutatnak, ebben az esetben előfordul, hogy a korosztályos versenyek háttérbe szorulnak, ennélfogva nem születnek kimagasló eredmények, vagy nem a legjobbak indulnak el a fiatalabbak között. A felnőtt válogatott közel 100%-a jelenlegi vagy volt Héraklész sportolóból áll, ők az idei sanghaji világbajnokságon 181 ország közül a 11. helyen végeztek a csapatok ponttáblázatán. Mindezek mellett figyelmeztető jel, hogy a tavalyi évben kevés helyezést értek el úszó sportolóink (azonban tovább árnyalja a képet a 210-es Ifjúsági Olimpia, itt a magyar úszók teljesítettek a legjobban, aranyérmeikkel messze felülmúlták más sportágak eredményességét).
A judo sportágra is jellemző, hogy megtörtént a generációváltás, a 2012-es Londoni Olimpiára már azok a sportolók utazhatnak, akik 5-6 éve támogatottak a Héraklész programban. Ezek a sportolók (Mészáros Anett, Bor Barna, Joó Abigél stb.) folyamatosan nyerték korosztályuk versenyeit, a 2003-as bázis évre viszonyítva majd 75%-os javulást regisztráltunk 2010-ben. Fontos mutatószám lesz a 2011-es eredményességi szám, hiszen ekkor választ kaphatunk arra is, hogy az új tehetségek be tudják-e tölteni a fiatal felnőttek mögött keletkezett űrt.
Bizonyos tekintetben szerencsés helyzetben vannak az öttusázok, hiszen minden évben minden korosztály számára rendeznek EB-t vagy VB-t, van, hogy mindkettőt, így nagy számú 1-8. helyezést érhetnek el. Mindezek mellett tény, hogy az öttusa versenyeken messze nem indul annyi sportoló, mint például atlétikában, de ez természetesen nem csökkenti sportolóink eredményességének megítélését. A diagramból látható, hogy 2009-ig folyamatosan nőtt az elért helyezések száma, hasonlóképpen más sportágakhoz, itt is bizonyos mértékű visszaesés következett be 2010-ben.
A 2006-os „aranyév” utáni visszaesést követően 2010-ben újra javulni kezdett a birkózók eredményessége, tavaly az indulás óta eltelt 8 év második legeredményesebb évét produkálták. Lőrincz Tamás, Módos Péter révén felnőtt Európa-bajnoki bronzérmet is begyűjtöttek Héraklész sportolóink.
A többi egyéni sportág esetében a következő megállapításokat lehet tenni:
1) Az elmúlt 8 évben jelentősen nem növekedett az eredményesség – ez alól talán egyetlen kivétel az evezés.
2) Ezekben a sportágakban évente egy vagy két számon tartott eseményt rendeznek, ott is viszonylag kevés versenyszámban rendeznek megmérettetéseket.
3) Nagyon erős a nemzetközi mezőny – sok ország, sok résztvevő, komoly hagyományokkal rendelkező nemzetek sportolóval kell a magyar fiataloknak felvenni a versenyt (pl. atlétika ifjúsági világbajnokságon több mint 170 ország sportolója vett részt, Európa-bajnokságon közel 1000 sportoló jelenik meg)
