A KSI Története

A Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) 1963-ban hozott határozatot a hazai utánpótlás-nevelés egységes rendszerének kialakítására, megszervezésére. Ennek eredményeképpen 1963. májusában megalapította a Központi Sportiskolát (KSI), amely hét szakosztállyal kezdte meg működését. Kiváló szakemberek irányítása alatt indult útjára az asztalitenisz, az atlétika, a kajak-kenu, a jégkorong, az öttusa, a tenisz, valamint a vízilabda szakosztály. A szakosztályok száma az idők során tovább bővült és az eredmények sem maradtak el. Versenyzőik nem csak a hazai, de a nemzetközi és kontinentális versenyeken is sikerrel képviselték a magyar színeket.
A 2001 óta sportegyesületként működő KSI- ben számos Európa-, Világ- és Olimpiai bajnok kezdte el pályafutását, akik a szakosztályokban dolgozó kiváló szakedzők irányítása alatt készültek fel a korosztályos versenyeikre.
Jelenleg tizenkét sportág közül választhat az, aki kedvet érez kipróbálni, megismerni magát valamely sportágban.
A KSI SE -ben az óvodás korú gyermekektől egészen a felnőtt versenyzőkig közel ezerkétszáz sportoló vesz részt rendszeresen az edzéseken.

A KSI feladata, szerepe a hazai utánpótlás-nevelésben:
Az egyesület fő feladata, a módszertani és edzéselméleti módszerek gyakorlati alkalmazása valamint az ezt eredményező még sikeresebb nemzetközi szereplés mellett, hogy kiemeljék, hangsúlyosabbá tegyék azokat az elemeket, amelyek az utánpótlás-nevelést és a belső folyamatokat leginkább befolyásolják, meghatározzák.
Elsődleges céljuk, hogy más sportiskolák és sport - nevelőintézmények számára olyan modellértékű szakmai munkával mutassanak példát, amelyeket a saját nevelő-oktató munkájuk fejlesztése során hasznosíthatnak. Ezek a szakmai elemek és irányok beilleszthetőek akár egy szomatikus nevelési rendszerbe, vagy egy magasabb szintű sportági képzésbe.

A KSI Krónikája

Bizonyára a KSI megszületését nagyban elősegítette az elképesztő fejlődés, a rohanó tempó is. Jellemző a kezdeti lépések közül a legfontosabbnak, azt tekintették az illetékesek, hogy a lehető legjobb, esetenként a legnevesebb szakembereket nyerjék meg edzőknek a leendő ifjú bajnokok élére. Túl a kétségkívüli szakértelmen biztos vonzerőt jelentett, például a vízilabdában Gyarmati Dezső, tornában Kertész Alíz, Grosics Gyula, Iharos Sándor, Csányi Rajmund és olimpiai- világ- és Európa bajnok kollégáik személye.
Hármas jelszót tűzött a KSI zászlajára, és nem kis leckéjükhöz mind a mai napig hűek maradtak:
1, olyan kiemelkedő képességű versenyzőket kell nevelni, akik sikerre viszik a magyar színeket a nemzetközi porondon is;
2, ki kell alakítani egy olyan utánpótlás-nevelési modellt, amelyet aztán eredményesen alkalmazhat az egész magyar sportélet;
3, a magas szintű szakmai munkának olyan képzett edzőket kell a felszínre hoznia, akik megfelelnek a legigényesebb szakmai követelményeknek is.

A KSI megalakulása óta eltel több, mint négy évtized alatt, a magyar sport egyik legizmosabb fellegvárává nőtte ki magát, olimpiai-világ- és Európa bajnokok egész sorát bocsátotta szárnyra (talán jellemző, hogy sportberkek szlengje időnként „bajnokgyárnak” titulálta a KSI-t, de még ebben is több az elismerés, mint a mellékíz…). Atlanta óta minden olimpiára a KSI delegálta a legtöbb saját nevelésű versenyzőt.

A kezdet
Hét szakosztállyal, élükön lelkes és többnyire neves szakemberek kitűnő gárdájával, szép álmokkal, nagy tervekkel, indult el a sportszakmai munka. Alapítónak nevezhetik magukat az asztaliteniszezők, az atléták, a jégkorongozók, a kajak-kenusok, az öttusázók, a teniszezők és a vízilabdázók.
A KSI „főhadiszállása” a negyven év alatt egyszer sem változott, tehát még mindig a XIV. kerület, közelebbről az Istvánmezei út, azaz a volt Népstadion és Intézményei. Az ország talán leghíresebb pályáit, edzőtermeit és sportcsarnokait használhatjuk, ahol a magyar válogatott csapatok a főbérlők, aminek örülünk is meg nem is.
A Központi Sportiskola (KSI SE) azonban a nehézségek ellenére is szép és eredményes negyven évre tekinthet vissza. A KSI nevét és rövidítését gyorsan megtanulta az ország és ez már nagy dicsőségnek számított. Az országhatáron belül és kívül is figyeltek az utánpótlás-nevelés új bázisára, amely a magyar sportban úttörő feladatra vállalkozott és nehéz, de szép munkát végző műhelyévé vált.

A munka
A KSI minden képzeletet felülmúló gyorsasággal olyan hírnevet harcolt ki magának, amivel kevés nagy múltú, neves egyesület büszkélkedhet. A fiatalokra felfigyelt az egész ország sportközvéleménye, és a legjobbak a nemzetközi porondon is dicsőséggel képviselhették a piros, fehér, zöld színeket. Persze mint minden hasonló intézményben nálunk is voltak mélypontok, olykor már kilátástalannak látszó hullámvölgyek. A gondokon és nehézségeken rövidebb – hosszabb idő alatt mindig sikerült enyhíteni. (átalakulás a 2000-es sporttörvény hatására KSI-ből sportiskolából egyesületté, azaz KSI SE-vé).
A több mint négy évtized alatt a KSI-ben sok ezer fiatal fordult meg és voltak, akik viszonylag gyorsan feladták, de a legtöbben kivárták a búcsú óráját és még maradtak is volna, amit sajnos nem lehetett (18. életév betöltése után el kell igazolni más egyesületbe)
Edzőkollégák közül sokan megfordultak a KSI-ben. Közülük nem kevesen pályafutásuk egy szakaszát a sportiskolának szentelték, és a versenyzők –játékosok útját egyengették, hogy aztán új tapasztalatokkal gazdagodva, még nagyobb tudással felvértezve más sportegyesületbe kamatoztassák tudásukat. Mások csak rövid látogatást tettek a KSI háza táján, de segítő szándékkal jöttek: véleményüket nem titkolták, és ha segítséget kértek tőlük, mindig számíthattak a támogatásukra.

A Rendszer
A KSI „hőskorából” az indulást jelentő esztendőkből kevés emlék maradt meg. Azt azonban jól tudjuk, hogy a kezdet, mint mindenhol, a sportiskola házatáján is problémák sorát vetette fel. Vitába szálltak a különféle tervek és elgondolások képviselői, és aztán gyakran ellentmondás alakult ki a tervek és a gyakorlat között. A legnagyobb nehézséget talán a legcélravezetőbb kiválasztási módszer kikísérletezése jelentette. Nem titok, ebben a kérdésben még ma is akadnak tisztázatlan pontok. Akadnak más kérdésekben módszertani viták is. Ezek legnagyobb többségét örömmel üdvözöljük hiszen ezek az eszmecserék, még ha olykor emelkedett hangúak is, de az esetek többségében hasznosak, sportolóink a magyar sport érdekeit szolgálják.
Tudjuk és tisztelettel emlegetjük: az első években „megszállott mindenre elszánt, töretlen akaratú edzőkre volt szükség, akik hittek abban, amit csináltak, és ami ennél is fontosabb, hitüket a fiatalokba és edző kollégáikba is át tudták ültetni.
A KSI egyre gazdagodó és mind gyakrabban elismert eredményeire, az intézmény fejlődésére a magyar sport vezetőin kívül felfigyelt a hazai szaksajtó és mind nagyobb figyelmet szenteltek működésünknek az élvonalat alkotó sportegyesületek. Szorosra fűztük a kapcsolatot, és mindkét fél számára hasznos együttműködést alakítottunk ki többek között a Honvéddal, Újpesttel, Ferencvárossal, Vasassal és a TFSE-vel. Ezeken kívül még egy sor kisebb-nagyobb klubbal. Végzett növendékeink többsége ezekben a sportegyesületekben folytatják pályafutásukat, és ami célunk az, hogy az átállás minél kisebb megrázkódtatást jelentsen számukra.
A KSI-nél tevékenykedő fiatal és idősebb szakemberek feladatuk megoldása közben szívesen vállalkoztak újabb, minden eddiginél korszerűbb felkészítési módszerek kikísérletezésére. Ezen területen is komoly eredmények születtek, amelyek nem csak a Központi Sportiskola eszköztárát és tudásanyagát gyarapították, hanem az egész magyar utánpótlás-nevelés és az egyetemes magyar sport hasznára váltak. A sportiskola mindinkább többet tett azért, hogy az egész ország utánpótlás-nevelési bázisává váljon, tehát elnevezéséhez méltó szerepet töltsön be, valóban központi sportiskola lehessen.
Az új alkotása közben, az útkeresés nehéz szakaszaiban mind világosabbá vált, hogy a KSI a reá háruló összetett feladatokat csak úgy tudja megoldani, ha mind több fiatal korszerű képzésben részesül és tudása további gyarapodására vágyó szakembereket sorakoztat fel. Olyanokat akiket úgy hajt a kísérletező kedv és az alkotási vágy, mint a jó versenyzőket a mind nagyobb feladatok megoldásának akarata.

A KSI –ben szinte a kezdetektől fogva kétirányú folyamat figyelhető meg. Új és újabb eredményeket lehetett felmutatni a sportiskolai növendékek felkészítésében és versenyeztetésében, miközben a velük foglalkozó szakemberek tudása is gyarapodott, aminek köszönhetően, a korszerű edzésmódszerek alkalmazásában nemcsak elérték, hanem olykor túl is szárnyalták a magyar élvonalat. Az útkereső munkában egyre kevesebb szerep jutott az ösztönös vállalkozásoknak, a találgató jellegű kísérleteknek, kiszorították azokat a tudományosan megalapozott módszerek, a hosszas adatgyűjtéssel, elemzéssel és következtetéssel alátámasztott, tehát szisztematikusnak nevezhető felkészítési irányzatok.
Szükségszerűvé vált a KSI-n belül egy önálló kutató egység létrehozása is, amely más hasonló jellegű bázisokkal együttműködve, véleményt cserélve a sportszakmai munka támasza és segítője lehet. Az ilyen –különlegesen képzett szakembereket tömörítő – műhelyek lehetnek biztosítékai annak, hogy a KSI továbbra is megőrizhesse tekintélyét és nagynevű sportbázis maradjon.
Természetes, hogy az évek folyamán a mi szakembereink is néhányszor zsákutcába jutottak. Értetlenül álltak szemben olyan problémákkal, amelyek felmerülésére nem is számítottak. Több elképzelésről derült ki, hogy nem alkalmazhatók minden évben és helyzetben, egyszóval bebizonyosodott, a sportban sincsen mindenkire alkalmazható, úgymond csalhatatlan módszer. Ma már jól tudják a legfiatalabb szakembereink is, hogy minden új módszernek, eredménynek és kudarcnak, figyelmet kell szentelniük máskülönben képtelen lesznek lépést tartani a sport továbbra is rohamos ütemű fejlődésével.
A Központi Sportiskola 1963. óta íródó története tehát örömöt és bánatot, elismerést és csalódást is tartalmaz, voltak nagy nekibuzdulások és persze letörések is.

A működés
A sportiskola mögött megalakulástól kezdve ott állt a magyar sport vezetése, segítésre készen, sokszor dicsérően, máskor bírálóan. Nem hiányzott a számonkérés, de az elismerés sem. A magyar sport vezetői mindenkor tudták és tudják ma is, hogy a KSI „laboratóriumaiban” milyen nagy erőfeszítések történnek a vállalt feladatok elvégzéséért, és arra sem kellett külön felhívni a figyelmüket, hogy az ott kikísérletezett és ellenőrzött módszerek az egész magyar utánpótlás-nevelés javát szolgálják. Sok munkatársunk részesült magas kitüntetésben, nagy elismerésben és ez őket és munkatársaikat is még jobb munkára, még nagyobb erőfeszítésekre sarkalta. Ezzel is magyarázható az a sok ötlet és kezdeményezés, amely évről-évre újjáformálja intézményünk profilját, tevékenységét, tartalmi vonását.
Szakosztályaink új és új reménységeket indítanak el az élvonal felé, olyan alappal és tudással felvértezve, amely miatt később nem kell szégyenkezniük. Minden egyesület szívesen fogad a KSI-ben nevelkedett sportolókat, olykor egy-egy kiemelkedő tudású és képességű növendékünkért valóságos versenyfutás indul. Így van ez néha edzőinkkel is, akik csábítóbbnál csábítóbb ajánlatokat kapnak és aztán –hűségük szolgálhat magyarázattal – a legtöbben mégis maradnak.
A Központi Sportiskola megalakulása óta mindig is az újat kereste, a tanulás és továbbképzés lehetőségeit, hogy később – taníthasson. Az itt tevékenykedő edzők minden lehetőséget megragadtak arra, hogy a külföldön megjelenő szakirodalmakat megismerjék és persze az idehaza megjelenő friss ismereteket is magukévá tegyék. Ezekkel felvértezve munkatársaink maguk is szívesen vállalkoztak felgyülemlett tapasztalataik, megfigyeléseik közlésére. Kitűnő dolgozatok, nemzetközi hírűvé vált publikációk kerültek nyomdába és ezeknek is köszönhető, hogy a KSI három betűje szerte Európában és még más földrészeken is ismertté vált.
Sportiskolánk mindig is azon volt, hogy jó kapcsolatot építsen ki a hazai sportegyesületekkel, a külföldi sportbázisokkal, tudományos kutató intézetekkel, és minden olyan szervezettel, amellyel együttműködve tovább léphet előre.
A KSI kedvelt vendég és vendéglátó lett. A KSI sportolói mind több világversenyen tették le névjegyüket és élenjáró növendékeink, csapataink egyre több meghívást kaptak és kapnak a mai napig. Ugyanakkor a külföldiek is szívesen tettek eleget a KSI invitációjának.

A Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium rövid története

1897-ben kezdte meg működését az iskola egy bérházból kialakított épületben. Jelenlegi épületet 1904-ben adták át. A tanulói létszám növekedése miatt a húszas években átalakításra és bővítésre került sor. A háború alatt erősen megrongálódott épületet újjáépítették. Kezdetben elemi iskolai , majd általános iskolai oktatás folyt. Gimnáziumi képzés 1988 óta van. 1989-ben vette fel az iskola a hazai sportéletben és a nemzetközi olimpiai mozgalomban egyaránt elismert sportvezető, Dr. Csanádi Árpád nevét. A Központi Sportiskolával 1987-től együttműködő, majd 1991-től egyesülő Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium, a sportban kiemelkedő teljesítményt elért tanulók nevelését és oktatását vállalta fel. A cél az volt, hogy ezek a sportban ígéretes tehetségű tanulók idejük nagy észét a sportnak szentelhessék, egyre jobb eredményt érjenek el, ugyanakkor az iskolai feladataiknak is eleget tegyenek. Az 1991/92-es tanévtől gyakorlati fakultáció keretében, záróvizsgával végződő segédedzői képzést indított az iskola. Az 1993/94-es tanévtől érettségire épülő szakközépiskolai kiegészítő képzés keretében a 13. évfolyamon zajlott az a képzés, amelynek eredményes záróvizsgája esetén sportoktató, sportszervező és számítógép kezelő bizonyítványt kaphattak. Ez a képzési forma a 2002/03-as tanévig működött. Évek óta folyik egyedi modulként a Sporttörténet tantárgy oktatása a 10. évfolyamon. A 2004/05-ös tanévtől nyelvi előkészítő osztályt indított az iskola.

Iskola rövid bemutatása
Az Iskola 8+4 osztályos rendszerben működik (8 osztályos általános iskola és 4 évfolyamos gimnázium). Az élsportolók oktatását tartják alapfeladatunknak. Ez azt jelenti, hogy a diákok számára elsődleges a sporttevékenység, minden nap edzésük van, és nagyon kevés szabadidővel rendelkeznek. Az iskola ehhez igyekszik alkalmazkodni oly módon, hogy nem gátolja a gyerekek kikérését, a tanárok igyekeznek minél többet megtanítani az órán. Egyéni felzárkóztatással adnak lehetőséget a hiányzó diákok számára a tananyag pótlására. A 2003/2004-es tanévben az iskola fenntartója a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet (NUPI) volt, és elkezdőd egy olyan új sportiskolai modell kidolgozása, amely a képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, és a differenciált, egyénre szabott oktatást valósítja meg. Mindezek során pedig még nagyobb összhangot teremt a tanárok és az edzők között, hogy az iskolai oktatás és nevelés is minél hatékonyabb legyen, a sport mellett a tanulás is a megfelelő helyre kerülhessen. A 2004-es tanévtől az iskola új fenntartója a Wesselényi Miklós Közalapítvány lett. Az új tanévben a felvételi rendszer kialakításával, és egy nyelvi előkészítő osztály bevezetésével emelték az iskola színvonalát. A sporthoz tartozó szakképzés újraindítása az iskola középtávú tervei között szerepel.

Az olimpiai eszme megismertetését, ápolását és népszerűsítését, a diákok körében az iskola kiemelt feladatként kezeli. Az iskola nevelő-oktató munkájával az olimpiai eszmét, gondolatot úgy szolgálja, hogy 21 tanterme egy-egy elhunyt olimpiai bajnok nevét viseli, hirdetve emlékét, eredményeit. Az „olimpiai” osztályok kapcsolatot építenek ki a termük névadójának családtagjaival, gondozzák a sírjukat. Az iskola hagyománya a Csanádi-nap, melynek rangos eseménye az évente kiosztásra kerülő Csanádi-díj, Csanádi érem, Fábián-díj, Harangi-díj és Deák Ferenc-díj. A hagyományok sorát növeli a tiszteletbeli olimpiai bajnok osztályfőnökök választása, a velük való évenkénti találkozás és különböző programok szervezése. A hagyományok ápolása mellett az iskola vezetése feladatának tekinti újabb hagyományok bevezetését, ezzel is erősítve a tanulók iskolához való kötődését.

Elismeréseik:
1988. - Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) tiszteleti jelvény
1990. - Magyar olimpiai Akadémia (MOA) emlékérem
1996. - „Zugló Sportjáért” serleg
1997. - Művelődési miniszter Jubileumi oklevél
1998. - Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) érdemérem

Az olimpiai játékokon az alábbi tanulóik vettek részt

Sportoló neve Sportág Év Helyezés
Orczán László kerékpározás 1936 5.hely
Rákosi Gyula labdarúgás 1960 3. hely
Ihász Kálmán labdarúgás 1964 1. hely
Császári Attila úszás 1972 -
Téglássy Tamara műkorcsolyázás 1988 -
Major Sándor birkózás 1988 -
Jordanov Krisztián torna 1996 -
Krausz Nikolett torna 1996 -
Erdei Zsolt ökölvívás 1996, 2000 3. hely
Mandula Petra tenisz 2000 -
Märtz Tamás vízilabda 2000 1. hely
Székely Bulcsú vízilabda 2000 1. hely
Vári Attila vízilabda 2000, 2004 1. hely
Steinmetz Ádám vízilabda 2004 1. hely


Az Iskola fenntartói az elmúlt években változtak a politika és a sporttörvény hatására.

A KSI-t sokan hasonlították egy nagy forgó színpadhoz, amelyen évről–évre új és új szereplők tűnnek fel, hogy aztán végzősként utódjaiknak adják át helyüket. A sportiskola nagy családjának összetétele tehát mindig is változó volt és az is lesz a jövőben is. Tudjuk, hogy ez a „törvény” sok szakemberünk szívfájdalma, de hát nincs mit tenni. A KSI feladata éppen az, hogy a tehetségek nyomára bukkanjon a lehető leghatásosabb módszerek alkalmazásával minél magasabbra vezesse azokat és azután útjára engedje a végzősöket. Akik a későbbiekben más egyesületek erősségei lesznek így –egykori klubtársaik ellenfelei. Az edzők pedig új tanítványok után néznek , erőt gyűjtenek és újra nekiindulnak.

A nemzetközi eredmények méltatásakor más sportágak, ugyancsak a KSI-ben nevelkedett világklasszisairól sem szabad megfeledkezni. A háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botondról, Magos Jutkáról az Európa bajnokságok történetében az egyik legeredményesebb asztaliteniszezőnek számít még a mai napig is, Gergely Gábor pedig világbajnoki aranyakat is őrzi ritka szép éremgyűjteményében. Sokra vitték labdarugóink, kosárlabdázóink, kajak-kenusaink, de figyelemre méltó munkát végeztek az atlétákkal, a vívókkal és az öttusázókkal, úszókkal,vízilabdázókkal foglalkozó szakembereink is. A felsorolás persze nem teljes, minden szakosztály valamennyi diadaljáról most nem tehetek említést.

A KSI az utánpótlás-nevelés első számú magyar bázisa, egyben módszertani központ, ahol a kiválasztás, a beiskolázás, a felkészítés és versenyeztetés legkorszerűbb eszközeit és módozatait vizsgáljuk. Eredményeink talán legnagyobbjaként említhetjük, hogy bevált módszereinket a hozzánk hasonló intézmények sorra átvették és átveszik, tapasztalatainkat ők is eredményesen hasznosították. A jövőben is az a céljuk, hogy az újra a korszerűre törekedve dolgozzunk és ne csak növendékeink, hanem a velük foglalkozó fiatal szakembereink számára is biztosítsuk a fejlődés és előrelépés lehetőségét.
Jelenleg a KSI SE-ben 12 szakosztály működik közel 1200 fiatal bevonásával, akikkel közel 70 fős szakembergárda foglalkozik napi szinten. Lehet, hogy a jövőben a struktúra és szakosztályuk változtatására kényszerülünk, így a munkánk várhatóan hatékonyabb lesz és ez eredményességünk növeléséhez vezethet.

A Sportiskolák sorában különleges helyet foglal el a KSI. A sportoló diákjaink nagyszerű közösséget alkotnak és mi vezetőik mindent elkövetünk, hogy hozzájuk fűződő szálak tovább erősödjenek. Azt szeretnénk, hogy az itt eltöltött évek örökre szóló szép élményt jelentsenek, a KSI három betűjét sohase felejtsék el végzőseink. Erre kötelez bennünket az elmúlt 44 év!