Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete és az ELTE Sport Kft. a Nemzeti Sport Intézet (NSI) közreműködésével szakmai konferenciát szervezett az „Oktatás a Sportban – Sport az Oktatásban II.” címmel. Az eseményen a testnevelés és az iskolai sport témakörén belül, a sport- és az oktatásfejlesztés, továbbá a sportiskolák kerültek középpontba. Az NSI részéről előadást tartott Lehmann László, a Sportiskolai program vezetője.
"A szakmai fórumon többek közt megvitatatásra került a sportiskolák új rendszere és továbbfejlesztési lehetőségei, az alapfokú sportiskola koncepciója; a sportiskolai kerettanterv specialitásai; a testnevelő szakemberképzés a tanító és a tanárképző főiskolákon, egyetemeken; a közoktatás új jogi és tartalmi szabályozásának kérdései; a mindennapos testnevelés problematikája; az új NAT Testnevelési és sport műveltségterületének koncepciója; a diákolimpiai versenyrendszer aktualitásai; továbbá a gyakorlatok modelljei.
A megnyitót és a köszöntőt Bárdos György, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének vezetője és Perjés István, az ELTE PPK dékánhelyettese tartotta. A moderátori tisztet az NSI részéről Velenczei Attila, Szabó Attila (ELTE) és Lehmann László, a vendéglátók részéről Bukta Zsuzsanna látta el.
Lehmann László, a Nemzeti Sport Intézet Sportiskolai programvezetője előadást tartott „A sportiskolák új rendszere” címmel. Ismertetőjében bemutatta a sportiskolai rendszer elemeit, a köznevelési és az egyesületi (nem-köznevelési) jellegű sportiskolai típusok különböző formációit, továbbá tájékoztatást adott a sportiskolai rendszert érintő akciókutatás menetéről.
Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára a mindennapos testneveléssel kapcsolatban szólalt fel. A sportvezető elmondta, hogy véleménye szerint a mindennapos testnevelésnek nincs alternatívája az iskolákban, számos helyen, ahol kísérleti jelleggel, felmenő rendszerben már bevezették a heti öt testnevelésórát objektív módon bizonyítható a mozgás preventív és számos pozitív hatása a gyermekek pszichés és fizikai kondíciójára egyaránt. „Igazi célunk azonban az, hogy a sport életvitelünk részévé váljon. Mivel szerencsére igen sokfélék vagyunk, ezért érdemes minél többféle sportmozgással megismerkednünk. Szeretnénk tehát átalakítani a testnevelés órák tananyagtartalmát, olyan új mozgásformákkal színesíteni a tanórákat, melyekkel eddig csak szórványosan találkozhattak a fiatalok” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy minél több sportágban próbáltuk ki magunkat, annál nagyobb az esély arra, hogy valamelyik hozzánk nő, s egy életen át elkísér, és megóv minket, azzal, hogy átmozgat, levezeti a felhalmozott feszültséget, javítja állóképességünket, vérkeringésünket, erősíti izom- és vázrendszerünket, hat a mentális és szellemi képességeinkre, új baráti közösségekbe vezet minket. A mindennapos testnevelés kapcsán a téma szakértői szemléltették a szolnoki és hódmezővásárhelyi jó gyakorlatot.
Balogh Gábor, sportügyekért felelős miniszterelnöki tanácsadó a sportiskolák rendszerének lehetséges fejlesztési irányairól számolt be. A tanácsadó szerint fontos a sportiskolák továbbfejlesztése, valamint a módszertani központok vizsgálata, illetve a sportiskolák országos szintű lefedettségének kiépítése. Balogh Gábor kitért arra, hogy a készülő sporttörvényben a sportiskolák egyes típusainak a pontosabb maghatározására is sor kerül. A jövőt illető célkitűzésként megfogalmazta a 30 ezer forintos létszámalapú céltámogatás 45 ezer forintra történő emelését is.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke az alapfokú művészetoktatási intézmények (AMI) és a leendő alapfokú sportiskolák (ASI) összehasonlítását végezte el. Előadásában megállapította, hogy az ASI-k közoktatási intézményként történő megalapítása szükségszerű az új köznevelési törvényben. Azt is bemutatta, hogy az ASI-k megalapításához és elindításához nem lenne szükség többlet költségvetési forrásokra az oktatási tárca számára.
A Csanádi iskola megbízott igazgatója, Rabi Ferencné bemutatta a sportiskolai kerettanterv specifikációit, továbbá beszámolt a sportiskolai kerettantervet alkalmazó iskolák eredményeiről és dilemmáiról.
Balogh László, a Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója a magyar lakosság egészségi állapotának bemutatása után a szegedi testnevelőszakember-képzés modelljét mutatta be.
Tihanyiné Hős Ágnes az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának dékánhelyettese a tanítók testnevelés-tanítására történő felkészítéséről és a testnevelés műveltségterületi tanítóképzés jogi és tartalmi kereteiről tartott ismertetőt.
Brassói Sándor, a NEFMI Oktatási Államtitkárság közoktatás-irányítási főosztályvezetője a mindennapos testnevelésről és a sportiskolák tartalmi szabályozásáról tartott előadást, továbbá utalt az új közoktatási és felsőoktatási törvényekre, illetve az új NAT-ra.
Gloviczki Zoltán, a NEFMI közoktatásért felelős helyettes államtitkára szintén a mindennapos testnevelésről, a közoktatás és a felsőoktatás új jogi és tartalmi szabályozásáról, továbbá a készülő Nemzeti alaptantervről tájékoztatta a hallgatóságot.
Csányi Tamás, az ELTE TOK egyetemi adjunktusa, NAT testnevelési szakértő az új Nemzeti alaptanterv egyik Testnevelési és sport műveltségterületi koncepcióját ismertette.
Szlatényi György, a Magyar Diáksport Szövetség főtitkára az MDSZ szervezeti kereteit, a diáksport aktuális problémáit és a diákolimpiai versenyrendszert mutatta be.
Rózsa József ügyvezető igazgató a Szolnoki Sportcentrum, Kovács Géza igazgató úr, a Sportiskolák Országos Szövetségének megbízott elnöke, az Egri Városi Sportiskola, Mester Ernő iskolaigazgató pedig a kiskunfélegyházi sportiskola példáját szemléltette bemutatója során.
Radnóti Miklós, a bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola igazgatóhelyettese, rövid felszólalásában a sportszakképzéssel kapcsolatos elképzeléseit ismertette.