A Pécsi Tudományegyetem Testnevelés- és Sporttudományi Intézet volt a házigazdája október végén az V. Országos Edzői Kongresszusnak. A két nap során – mint Dr. Ormai László MET-elnök zárszavában összegezte – mintegy 100 előadó és társszerző tolmácsolásában összesen 60 előadás hangzott el. A szimpóziumon az utánpótlás-nevelés, a tehetséggondozás és a szabadidősport kérdései szerepeltek napirenden, illetve az olimpiai felkészülés témakörében üléseztek a résztvevők.
Az eseményen a Nemzeti Sport Intézet részéről előadást tartott Lukács Zsuzsanna főigazgató-helyettes mellett Dr. Géczi Mariann, Lehmann László, Dr. Pápai Júlia, Tróznai Zsófia, Kovács Árpád, illetve az utánpótlás-nevelés szekcióban üléselnöki teendőket is ellátó Velenczei Attila.
A Magyar Edzők Társaságának szervezésében megvalósuló esemény fővédnökei a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára, Czene Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere, Páva Zsolt, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Borkai Zsolt voltak. A konferencia előadói és együttműködő partnerei a Magyar Sporttudományi Társaság, a MOB, a Nemzeti Sport Intézet (NSI), valamint a sportszakember képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmények kutatói, szakemberei, munkatársai voltak. A nyitónapon Czene Attila, a zárónapon Molnár Zoltán MOB-főtitkár előadására is sor került. Az előadók közt szerepelt még többek közt Monspart Sarolta világbajnok, Kovács Antal és Vajda Attila olimpiai bajnokok, 
Dr. Géczi Gábor jégkorong Héraklész sportági vezető, a MOB részéről Farkas Tibor, az Nemzeti Sportszövetséget képviselve Győrfi János. A nyitó plenáris ülésen felszólalt Czizi Péter, Pécs alpolgármestere és Dr. Geresdi István, a vendéglátó egyetem dékánja valamint Dr. Ormai László MET-elnök.
Az NSI által működtetett utánpótlás-nevelési programokat előadásában többek közt Kovács Tamás (vívás), Kiss László (úszás) és Kovács Antal (judo, Paks) is méltatta.
Lukács Zsuzsanna, az NSI főigazgató-helyettese, Dr. Géczi Mariannal, az NSI osztályvezetőjével a látvány-csapatsportokat érintő új, közvetetett támogatási forma hatásait, az új finanszírozási konstrukció legfőbb jellemzőit mutatta be. Összefoglalva eddigi tapasztalataikat a sportszakemberek a támogatás utánpótlás-nevelésben várható hatásairól is szóltak. Pignitzky Dorottya NSI-osztályvezető a Sport XXI. tehetséggondozó program állami támogatásának felhasználási szerkezetét ismertette látványos grafikákkal színesített prezentáció keretében. Lehmann László Sportiskolai programvezető a sportiskolai rendszer akciókutatás-sorozatát mutatta be.
Az NSI kutatói, humánbiológusai többször is prezentációra emelkedtek. Dr. Pápai Júlia és Tróznai Zsófia – társszerzőjük Dr. Szabó Tamás – az utánpótláskorú kézilabdázók testszerkezetéről, illetve a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolát képviselő Négele Zalánnal kiegészülve az elit utánpótláskorú férfi sportolók testfelépítéséről adott elő. Az NSI Kutató és Informatikai Osztályának munkatársai, Velenczei Attila és Kovács Árpád „A sport helye a magyar társadalom szabadidős struktúrájában”, „A magyar társadalom sportolási szokásrendszere nemzetközi összehasonlításban” címmel, míg Velenczei Attila – Dr. Géczi Gábor és Dr. Szabó Tamás társszerzőkkel – a „Motoros próbarendszerek az utánpótláskorú sportolók körében” címmel jegyezte előadását.
Czene Attila beszédében kitért arra, hogy a sport területe a kormány szándéka szerint a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére prioritást élvez. A kilenc hónap múlva kezdődő londoni nyári olimpiai és paralimpiai játékok kvalifikációs helyzetéről szólva elmondta, hogy bár mostanra túljutottunk az olimpiai kvalifikáció egy részén még rengeteg feladat vár az élsport szereplőire. Az államtitkár azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az időszak nem „csupán” az olimpiáról szól majd, jóllehet ezen a versenyen mérlegre kerül a versenysportban mögöttünk hagyott időszak is. Az előttünk álló periódusban a stabil, sportbarát jogszabályi háttér megteremtése mellett, elegendő lehetőséget, teret és forrást kell biztosítani a sport többi területére is; az iskolai-, szabadidős sportra, az utánpótlás támogatására, a nem olimpiai sportágakra, a nők és a gyermekek sportjára, a hátrányos helyzetűek és természetesen a velünk élő fogyatékosok sportjára is.
Molnár Zoltán elmondta: bár a magyar esélyeket meghatározó módon befolyásolják a kvalifikációs eredmények, a MOB szeretné, ha a magyar versenyzők 20-22 sportágban indulnának a jövő évi olimpián, és Magyarország az első húszba kerülne a nemzetek rangsorában. Utalt rá, hogy 2012-ben Londonban várhatóan 204 ország 10 és fél ezer sportolója küzd 26 sportág 302 aranyérméért, szemben az előző londoni olimpiával, ahol - 1948-ban - még csak 4104 versenyző indult. A MOB főtitkára rámutatott: létszámban és eredményességben is romlott a teljesítmény. Úgy vélte, ennek oka a támogatások két-három évtizedes csökkenése, az intézményi struktúra szétesése, sportegyesületek és a tudományos bázis leépülése, s egyebek mellett a sportorvosi háttér gyengülése is.
Dr. Ormai László kiemelte, hogy a szervezet évek óta szorgalmazza az edzőképzés színvonalának emelését, azon belül a kötelező edzői továbbképzés bevezetését. Megítélésük szerint ugyanis az elmúlt évek gyengébb sportszerepléseinek egyik oka az edzők ismerethiánya, pontosabban az, hogy egy részük "nem halad a nemzetközi színvonallal". Utalt rá, a Magyar Edzők Társasága rendszeresen szervez konferenciákat több száz szakember részvételével, de a megoldást az államilag támogatott továbbképzések jelentenék. Az önkéntes, fizetős továbbképzéseket az alacsony edzői bérekből nehéz finanszírozni, ráadásul a klubok sem díjazzák, ha az edző továbbképzésre hivatkozva távol marad az edzésektől, az egyesületi munkától. Ormai László kitért arra is, hogy fontos lenne javítani a tízezres létszámú hazai edzői kar anyagi helyzetén is, a jelenlegi ösztöndíj rendszer ugyanis csak néhány száz szakembernek tud jobb életkörülményeket biztosítani.
A kongresszuson először adták át a Magyar Edzők Társaságának közelmúltban alapított Aranyplakett-díját. Az évtizedeken keresztül a sportban nyújtott kimagasló tevékenysége elismeréseként Barta Margit íjászedző, Furkó Kálmán karateedző, Joszkin János birkózóedző és Takács István súlyemelőedző részesült az elismerésben. Ormai László elmondta, hogy a díjra a mesteredzői kollégium tett javaslatot a társaság elnökségének. Az apropót az adta, hogy szigorú kritériumok alapján 20-30 pályázóból évente mindössze 4-6 szakember kaphat mesteredzői oklevelet, pedig sokan vannak, akik egész életük munkája okán megérdemelnének egy magas kitüntetést.
Storcz Botond kajak-kenu szövetségi kapitány sportága londoni esélyeit latolgatva elmondta, hogy a kajak-kenusok jövőre is "tudják hozni" a pekingi négy érmet, abból két aranyat. Személy szerint úgy látja, minden esély megvan rá, hogy öt érem legyen, közte három arany.
Kovács Tamás, a kardvívók szövetségi kapitánya arról szólt, hogy a vívószövetség 13 londoni résztvevővel és négy éremmel számol, azonban úgy látja, hogy nyolc-tíz kvótára és két-három éremre van esély. A kapitány előadásában biztatónak értékelte az utánpótlás helyzetét, amelynek képviselői 2005-ben három, idén pedig már 24 éremmel tértek haza a korosztályos Európa- és világbajnokságokról. Nagy kérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy e tehetséges fiatalok folytatják-e a vívást felnőtt korukban is, vagy az történik, amit a statisztikák mutatnak, hogy "50 százalékuk el fog tűnni".
Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya a londoni esélyekről azt mondta: négy-öt magyar úszóéremnek van realitása, ezzel az eredménnyel nagyon boldog lenne.